Csáky Pál: Trianon rablóbéke volt

Csáky Pál, Szlovákia volt miniszterelnök-helyettese szerint Trianon rablóbéke volt, Közép-Európa máig tartó konfliktusai pedig abból adódnak, hogy az első világháború után kialakított politikai határok nem fedték az etnikai határokat.

TrianonA politikus csütörtökön Veszprémben az első bécsi döntés 75. évfordulója alkalmából rendezett kétnapos nemzetközi konferenciát nyitotta meg.

Csáky Pál, aki a Magyar Közösség Pártjának elnökségi tagja is, hangsúlyozta, hogy az első világháború után a nemzetek önrendelkezési jogát megtagadták a magyarokról és bizonyos fokig a németektől is.

A Laczkó Dezső Múzeum és a Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége szervezésében létrejött tanácskozáson a politikus úgy fogalmazott, hogy a sem az Egyesült Államok, sem a Szovjetunió által nem ratifikált trianoni békére adott reakciók voltak a bécsi döntések, s etnikai szempontból kétségkívül igazságosabb határokat hoztak létre, mint amelyek az első és a második világháború után kialakultak.

Szerinte szlovák, román vagy szerb szempontból úgy tűnhet, mintha a történelem 1918-ban, vagy 1920-ban kezdődött volna, de ez a szemlélet elfogadhatatlan. “Ha pedig azt nézzük, hogy ki hogyan viselkedett, vagy viselkedik a saját kisebbségeivel kapcsolatban, akkor azt látjuk, hogy előszeretettel alkalmaznak kettős mércét” – jelentette ki.

Úgy vélte, hogy a magyarok a külhoni magyarok helyzetét alapvetően emberi jogi és kisebbségi kérdésnek látják, az Osztrák-Magyar Monarchia utódállamai azonban hatalmi és biztonságpolitikai kérdésnek tekintik. Értékelése szerint ezért is alkalmazták és alkalmazzák a magyarság ellen az asszimilálás rejtett vagy durva módszereit.

Némedi Lajos, Veszprém alpolgármestere a konferencia elején mondott köszöntőjében azt mondta, azért is sorfordító az első bécsi döntés, mert visszaadta Magyarországnak a Felvidék egy részét, de ugyanakkor elmérgesítette a magyar-szlovák viszonyt.

1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg: Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11 927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869 299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák, az új határokon túl 67 ezer magyar maradt.

hirado.hu

216

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe