Megjelent a Szent Korona öröksége című sorozat huszadik könyve

Vízifűrészek a Kárpát-medencében címmel megjelent A Szent Korona öröksége című sorozat legújabb, huszadik könyve a Romanika kiadó gondozásában.

vizifürészekA kiadó vezetője és a Szent Korona öröksége című sorozat ötletgazdája, Horváth Zoltán a Magyarországon, a Kárpát-medencében és más európai országokban tett utazásai során összegyűjtött anyagok felhasználásával a középkori (valamint kisebb részben ókori és prehisztorikus) építészeti és képzőművészeti emlékek megismertetését tűzte ki céljául.

A Szent Korona öröksége sorozat azért kapta ezt a címet, mert alapvetően a Kárpát-medence középkori építészetével foglalkozik, igaz vannak más irányú kitekintések a sorozatban. De az a fontos, hogy a Kárpát-medence értékeit, építészeti és művészeti értékeit bemutassuk – mondta Horváth Zoltán, a kiadó vezetője az MTI-nek.

Az eddig megjelent kötetek szerzői között szerepel Kovács József népi építészettel foglalkozó író, Kovács Sándor Kárpátaljáról származó helytörténész, illetve Sárközy Péter, aki a római La Sapienza egyetem tanszékvezető professzora, és Róma magyar emlékeiről jelentetett meg kötetet a kiadó gondozásában.

Horváth Zoltán kifejtette: a sorozat alapötlete abból fakadt, hogy szerette volna bemutatni a középkori templomokat. A szériában aztán később helyet kaptak várakról és népi építészeti emlékekről, fatornyokról, fatemplomokról, szélmalmokról szóló kötetek is, illetve három olyan könyv, amely az itáliai magyar emlékekről készült.

Elkészült már Somogy, Tolna és Baranya megye valamennyi templomának dokumentálása, erdélyi tájegységként Kalotaszegé, illetve megjelent a Kárpátalja középkori templomait feldolgozó kötet is. Ezt a vonalat szeretnék folytatni a jövőben.

A kiadó gondozásában 2012-ben jelent meg a Vízimalmok a Kárpát-medencében című könyv, amelyben a szerző, Kovács József mintegy 1400 település vízimalmainak adatait ismerteti, több mint négyszáz illusztrációval. A most megjelent kötet, a Vízifűrészek a Kárpát-medencében a vízimalmok egy részénél valaha működött, illetve ma is fennálló vízifűrészekre vonatkozó ismereteket tartalmazza. E két könyv szervesen összetartozik.

A vízimalmok gabonaőrlésre szolgáltak és a könyvből kiderül, hogy a vízifűrészmalmok hozzácsatolt épületrészek voltak, tehát építészetileg is függetlenek az esetleges gabonaőrlő malomtól. Elsősorban dombos vagy hegyes vidékeken jöttek létre a fűrészmalmok, amelyek a helyi patakok energiáját használták fel a fák felaprítására; később ezeket deszka formájában értékesítették.

A vízifűrészmalmok virágkora a 19. században volt, de már korábban léteztek ilyen jellegű malmok. Kis számban ugyan, de még ma is találni működő gabonaőrlő malmokat és fűrészmalmokat Erdélyben és Székelyföldön, de még Budapesthez közel is fellelhető Vilonyán egy jól működő vízifűrészmalom.

A kiadó jövőbeni tervei között szerepel egy újabb kitekintés az itáliai magyar emlékek irányába: Prokopp Mária művészettörténész készít egy kötetet Nápoly magyar emlékeiről, illetve a megyénkénti feldolgozást is szeretnék folytatni a szerzők; a következő kötetben Zala megyét tervezik feldolgozni.

MTI

9

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe