Gerő András: a monarchia öröksége a magyar önértékelés furcsasága

Gerő András történész szerint az Osztrák-Magyar Monarchia egyik öröksége a magyar önértékelés furcsasága, az a gondolat, hogy a magyar emberek a Kárpát-medencében élő más népek felett állnak kulturálisan.

A Habsburg Történeti Intézet igazgatója szerdán, a témában rendezett budapesti kerekasztal-beszélgetésen tartott előadásában beszélt arról, hogy a monarchia kulturális világából itt maradt “az önértékelés furcsasága”. Kifejtette, hogy “a monarchia azt mondta a magyaroknak, és a magyarok is ezt mondták maguknak: ez az ország, az ő országuk”.

Az Osztrák-Magyar Monarchia (Forrás: hungary-maps.myhunet.com

Az Osztrák-Magyar Monarchia (Forrás: hungary-maps.myhunet.com

Az igazság az, hogy a magyarok csak 1900 után kerültek többségbe a Magyar Királyság területén. Tíz évvel később sem volt nagyobb az arányuk 54,5 százaléknál – mondta Gerő András, hozzátéve, hogy ez részben a zsidó asszimilációval és a nemzetiségi vidékekről történő kivándorlásával állt elő.

Gerő András úgy fogalmazott: a magyarok elhitték azt, hogy ez az ő országuk. Az ő országuk volt, de azt mondták, hogy csak az ő országuk, miközben más embereknek is az országa volt.

“Azt gondolták, hogy ők megérdemlik ezt az országot, mert kulturálisan felette állnak” a más embereknek – mondta a történész, majd hozzátette, hogy szerinte “ez a magyar önértékelési attitűd továbbra is itt van velünk”.

Ez nem a diplomáciai, politikai nyelvben, hanem a köznyelvben van jelen. Nagyon ritkán hallani, hogy románról vagy szlovákról ne lekezelően essen szó. “A magyar azt gondolja, hogy ő jó” – mondta Gerő András.

Szerinte továbbá “itt maradt velünk”, ami a monarchia kultúrájára abszolút jellemző volt, a “kölcsönös utálat kultúrája”. Abszolút magyar sajátosság volt, hogy “egy krecliben volt mindenki, de mindenki mindenkit utált”. Ez az utálatkultúra testet öltött abban is, hogy az egyik magyar utálta a más gondolkodású magyart, a magyarok utálták a nemzetiségeket, és a kisebbségek is a magyarokat – mondta Gerő András. Hozzátette: a napi politika, a napi élet szintjén ez abszolút jelen volt.

A Habsburg Történeti Intézet szervezésében Az elveszett “aranykor” – Az Osztrák-Magyar Monarchia világa címmel megtartott kerekasztal-beszélgetésen előadást tartott még Diószegi István diplomáciatörténész a monarchia külpolitikájáról és Zeke Gyula író, történész a monarchia korának irodalmi lenyomatáról.

MTI

395

1 hozzászólás

  • “ami a monarchia kulturájára abszolut jellemző volt” vagy “abszolut magyar sajátosság volt” az szerintem ma is eleven valóság,”egy krecliben van mindenki, de mindenki utál mindenkit.Ez az utálatkultura testet ölt abban is hogy az egyik magyar utálja a más gondolkodásu magyart, a magyar utálja a nemzetiségeket és a kissebségeket, akik viszont utálják a magyarokat.Sajnos ez tettenérhető a mindennapokban.

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe