Kolozsváron megszelték a Kárpát-medence kenyerét

Kolozsváron a Magyar Napok keretében szelték meg és osztották ki szerdán a Kárpát-medence kenyerét, amelyet kunsági búza, vajdasági kovász, erdélyi só, kárpátaljai forrásvíz, valamint felvidéki és erdélyi burgonya felhasználásával sütöttek Szolnokon. Szent István ünnepén a Felvidéken is több rendezvényen emlékezett a helyi magyar közösség az államalapításra.

A nemzeti színű szalagokkal átkötött, kétszáz kilós kenyeret tíz önkéntes vitte fel a Kolozsvár főterén felállított színpadra. A kenyeret az erdélyi történelmi magyar egyházak képviselői szentelték meg.

Kovács Sándor, Jász-Nagykun-Szolnok megye közgyűlésének elnöke, a kolozsvári kenyérszegés kezdeményezője ünnepi beszédében úgy vélekedett, a kenyér azt jelképezi, hogy a magyarok, ha összefognak, nagy dolgokra képesek.

A határon túli településekkel együttműködve Szent István napjára elkészült 200 kilogrammos, pityókás kenyeret a megszentelés után szétosztják az ünneplők között. MTI Fotó: Bugány János

A határon túli településekkel együttműködve Szent István napjára elkészült 200 kilogrammos, pityókás kenyeret a megszentelés után szétosztják az ünneplők között. MTI Fotó: Bugány János

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere a kenyér legfontosabb üzenetének tartja a nemzet önmagába vetett hitét, amely által valamennyi Kárpát-medencei régió álmai megvalósulnak.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) elnöke, Toró T. Tibor a marosvásárhelyi Új Kenyér Ünnepén vett részt, Szilágyi Zsolt, a párt államfőjelöltje a Szent István-napi Néptánctalálkozón mondott ünnepi beszédet.

A Magyar Közösség Pártja (MKP) Füleken rendezte meg Szent István-napi ünnepségét. A még hétfőn tartott rendezvényen Berényi József a felvidéki magyar párt elnöke azt hangoztatta: az államalapító király tettei máig példaértékűek, azért is, mivel Szent István alkotta meg azt az intézményrendszert, amelynek köszönhetően fennmaradhatott a magyarság, és ez befogadó volt mindazok számára, akik elfogadták a kereszténységet, az általa megteremtett morális, intézményi környezetet.

Szerdán ünnepségekkel, magyar nyelvű szentmisékkel, istentiszteletekkel emlékeztek meg az államalapításról a Felvidék szinte összes, magyarok lakta településén. A rendszerint estig tartó egész napos ünnepségek jelentős részét a felvidéki magyarság legnagyobb kulturális-közéleti szervezete a Csemadok és az MKP, illetve az utóbbi társszervezete, a Via Nova ICS és civil társulások szervezték a helyi önkormányzatokkal együttműködve.

MTI

298

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe