Védetté nyilváníttatják Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú búcsúlevelét

Védetté nyilvánítási eljárást indított Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú nemrég előkerült, nagybátyjához írt búcsúlevele ügyében a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ az Emberi Erőforrások Minisztériuma Kultúráért Felelős Államtitkársága kezdeményezésére – olvasható a tárca az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú (A kép forrása: Wikipédia)

Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú
(A kép forrása: Wikipédia)

A történelmi dokumentum a Központi Antikvárium pénteki árverésén szerepel.

A dokumentum védetté nyilvánítása szükséges ahhoz, hogy ez a kultúrtörténeti kuriózum a magyar kultúrát gazdagítsa, és ne kerülhessen ki Magyarországról. A védetté nyilvánított értékeket a törvény értelmében hatósági engedély nélkül nem szabad külföldre szállítani – idézte a közlemény Hoppál Péter kulturális államtitkárt.

A tárca szerint fontos, hogy Nagysándor József aradi vértanú levele magyarországi közgyűjteményben kerüljön elhelyezésre, ahol az érdeklődők hozzáférhetnek.

A búcsúlevél nyolcmillió forintos kikiáltási árról indul a pénteki árverésen. Mint Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője az MTI-nek elmondta, a levél egy családi hagyatékból került elő. Hangsúlyozta: annak az esélye, hogy egy ilyen kordokumentum ennyi év után előkerüljön, szinte a nullával egyenlő, tudomása szerint hasonlóra az elmúlt évtizedekben nem is volt példa.

A védetté nyilvánítási eljárás megindítása kapcsán hozzátette: az állam olyan tárgyakat, dokumentumokat, műkincseket nyilvánít védetté, amelyeknek szeretné nyomon követni az útját. Mint rámutatott, a védettség azt jelenti, hogy a leendő tulajdonosnak gondoskodnia kell a megfelelő őrzési körülményekről, amelyeket a témában illetékes közgyűjtemények szemlézni is szoktak.

Nagysándor József búcsúlevelét 14 millió forintért vette meg az állam

Nagysándor József vezérőrnagy, aradi vértanú nemrég előkerült, nagybátyjához írt búcsúlevelét 14 millió forintért vette meg az állam a Központi Antikvárium péntek esti budapesti árverésén.

Az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb dokumentumleletére nyolcmillió forintos kikiáltási árról indult a licit, végül 14 millió forintért vásárolta meg a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, amely élt elővásárlási jogával.

A levél egy családi hagyatékból került elő. Annak érdekében, hogy a nemzeti kincsnek számító dokumentumot ne lehessen engedély nélkül kivinni az országból, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ védetté nyilvánítási eljárást indított az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) Kultúráért Felelős Államtitkársága kezdeményezésére.

Nagysándor József honvéd tábornok nagybátyjához, Nagysándor Imre kalocsai érsek orvoshoz és családjához írt levelének érdekessége, hogy október 6-án, a kora hajnali órákban kelt, míg a vértanúk többsége már október 5-én megírta búcsúlevelét.

Bálinger Béla, a Központi Antikvárium vezetője az MTI-nek korábban elmondta, hogy annak az esélye, hogy egy ilyen kordokumentum ennyi év után előkerüljön, szinte a nullával egyenlő, tudomása szerint hasonlóra az elmúlt évtizedekben nem is volt példa.

A Központi Antikvárium árverésén Radnóti Miklós és felesége, Gyarmati Fanni hagyatékából mintegy 30 könyv került kalapács alá, a költő saját kezű dedikációjával vagy a neki ajánlott sorokkal. A hagyaték összes darabja gazdára talált.

A tételek közül a legmagasabb áron, 7 millió forintért kelt el az 1932-es Szegedi Kis Kalendárium, amely a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának 1929 és 1938 között megjelent kilenc évkönyvének az egyike, a költő feleségének írt ajánlásával. A kiadvány kikiáltási ára 400 ezer forint volt.

Nagy volt az érdeklődés a Meredek út című verseskötet első kiadása iránt, amely a költő ajánló soraival 3,4 millió forintért cserélt gazdát. Élénk licitemelkedés mellett 420 ezer forintnál ütötték le Török Sophie Sirató című kötetének számozott példányát, a címlapon “Radnóti Fifinek” szóló dedikációval.

Kikiáltási áron, 800 ezer forintért kelt el a Dózsa-féle parasztfelkelés korabeli beszámolója. A Nürnbergben, 1514-ben készített röplap címlapján Dózsa trónon ülve látható.

Élénk licitharc mellett, kikiáltási árának több mint ötszöröséért, 26 millió forintért talált gazdára Bolyai Farkas nemeuklideszi geometriai rendszerének első kiadása, amely fiának, Bolyai Jánosnak világhírű munkáját, az Appendixet is tartalmazza. Nyomdai feljegyzések szerint a művet mindössze 500 példányban publikálták.

Művelődéstörténeti kincsnek számít Tersztyánszky Antal, Hont vármegyei követ emlékkönyve, az 1832-es, 1836-os pozsonyi reformgyűlés emléke. A kiadványban a 165 résztvevő bejegyzése található. Az aranyozott bőrtokkal ellátott írás kikiáltási ára 500 ezer forint volt, majd 600 ezer forintért cserélt tulajdonost.

Sokan érdeklődtek Széchenyi István Lovakrul című tanulmányának 1828-as, első kiadása iránt, amelyben a szerző a lótenyésztéssel és lóversenyekkel kapcsolatos gondolatait foglalja össze. A címlap elé beragasztott levélen Széchenyi német nyelvű ajánlása olvasható. A kiadvány leütött értéke jóval meghaladta 600 ezer forintos kikiáltási árát, és végül 3,2 millió forintért kelt el.

MTI

26

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe