Tartalékait éli fel a Föld

Tovább nyújtózkodunk, mint ameddig a takarónk ér: 2015-ben kevesebb, mint 8 hónap alatt feléltük a Föld egy évre jutó természeti erőforrásait. Augusztus 13-a óta már olyan tartalékokat használunk, amelyekre az utánunk jövő generációknak lenne szükségük.

Ha ebben a tempóban pusztítjuk el a Föld erőforrásait, akkor a saját gyerekeink sokkal rosszabb életszínvonalon fognak élni – mondta el Szabó Gyula, az Ökoszolgálat igazgatója az M1 Kék Bolygó című műsorában. Mi magunk kevesek leszünk ahhoz, hogy biztosítsuk nekik a gondtalan jövőt, hogyha elpusztul a környező világ – jegyezte meg. Szabó Gyula hozzátette, ezért kell odafigyelni, hogy „a gyerekemnek jobb legyen”.

(MTI/EPA/Hotli Simanjuntak)

(MTI/EPA/Hotli Simanjuntak)

Míg 1950-ben 2,5 milliárd ember élt a Földön, ma már több mint 7 milliárdan vagyunk, és összesen 12,6 milliárd hektár hasznosítható föld- és vízfelület van a bolygón. Könnyen kiszámítható, hogy így egy emberre 1,7 úgynevezett földhektár jut. Ez az ökológiai lábnyomunk. Csakhogy ma már egy ember 2,7 hektárt használ, vagyis pusztítjuk a bolygót, mert hiszen jelenlegi életmódunk fenntartásához már több mint másfél Földre lenne szükségünk.

Varga Éva, a Föld Napja Alapítvány munkatársa a műsorban vázolta: „Természetesen élnünk kell és fogyasztatnunk kell, csak nagyon nem mindegy, hogy mennyit és hogyan. Nagyon sokat tehetünk mi magunk is, hogy egy kicsivel csökkentsük az ökológiai lábnyomunkat. Ez a lábnyom a házunkból, az energiahasználatunkból, a vízhasználatunkból, az étkezésünkből tevődik össze.”

A pusztítás hatásait már mi magunk is tapasztaljuk. Az egyre forróbb nyarak, a sarki jég olvadása, a tengerszint emelkedése, a méhek pusztulása már mind a jelen problémái. A klímaváltozás befolyásolja a méhészetet is, nagy melegben például kiszárad a növény, gyakorlatilag nincs nektárképződés – mondta el Bogár Mihály méhész.

A szén-dioxid melegíti a légkört, és ettől sülünk most meg. Hogyha nem változtatunk semmit, akkor az előrejelzések szerint 20 éven belül már 12 fokkal melegebb lesz nyaranta, mint most – jegyezte meg Varga Éva. „Muszáj cselekednünk, nincs mire várni tovább” – hívta fel mindenki figyelmét.

A WWF által készített táblázatból kiderül, mekkora területre lenne szüksége ahhoz egy-egy országnak, hogy lakossága meg tudja őrizni jelenlegi fogyasztási szokásait: Indiának pontosan kétszer akkora, Angliának háromszor és Japánnak öt és félszer akkora területre lenne szüksége, mint amekkora jelenleg a rendelkezésére áll.

Persze fontosak a nagy nemzetközi egyezmények is, ilyen például az év végi párizsi klímacsúcs, amelyen a cél olyan erős nyomást gyakorolni a nagyhatalmak vezetőire, hogy drasztikusan csökkentsék az egyes országok káros-anyagkibocsátását. Ehhez a kezdeményezéshez egyébként bárki csatlakozhat az Áder János köztársasági elnök által indított elobolygonk.hu oldalon.

hirado.hu

21

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe