Nem fenyegeti komoly veszély a könyvet

Pozitív nullát produkál jelenleg a magyar könyvkiadás, vagyis az évekig tartó visszaesés megállt, de a külföldi befektetők rohamától nem kell tartani, és attól sem, hogy a internet vagy a tévé elsorvasztaná az ágazatot. Megélni nem lehet az írásból, a belső piac méreteit nem lehet növelni, de a magyar szerzők külföldi jelenlétét lehetne erősíteni, dolgozhatnának a világpiacra is – mondták könyvpiaci szakértők.

Szó sincs arról, hogy komoly veszély fenyegetné a könyvet mint médiumot vagy hogy ne lenne továbbra is jelentős érdeklődés az általa közvetített jellemzően hosszabb szöveges tartalmak iránt – mondták könyvkiadási szakemberek.

Látogatók a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján a Millenáris Teátrumban 2016. április 21-én. MTI /Koszticsák Szilárd

Látogatók a 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál nyitónapján a Millenáris Teátrumban 2016. április 21-én. MTI /Koszticsák Szilárd

Mint Kovács András Sándor, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke hangsúlyozta, a könyvet a televízió és az internet sem tudja elsorvasztani. A tévé több évtizedes konkurenciája ellenére is jelentős maradt a könyvpiac, és minden jel arra mutat, hogy ez így marad a táblagépek, okostelefonok közvetítésével fogyasztott digitális tartalmak mellett is.

Bár ezek erodálják a könyvpiacot, de komoly veszélyt egyelőre nem jelentenek a számára. A könyv egy életérzés, sajátos hangulata van a nyomtatott szövegek olvasásának, más egy ilyen kiadványt kézbe venni, mint egy lapos képernyőt, akár e-könyvet is – tette hozzá.

Sikeres volt az áprilisi 23. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál

A fesztivál látogatóinak száma csaknem húsz százalékkal meghaladta a tavalyi rekordot. A magyar kortárs irodalomból Nádas Péter Az élet sója, Grecsó Krisztián Jelmezbál , Háy János Ország, város, fiú, lány és Németh Gábor A mormota nyara című kötetei voltak a legkeresettebbek. Váratlan sikernek bizonyult Oravecz Imre Távozó fa című verskötete, valamint a Verslavina című kiadvány. A külföldi szerzők közül a tavalyi Budapest Nagydíjjal kitüntetett Jonathan Franzen, a Nobel-díjas Szvetlana Alekszijevics, valamint Umberto Eco kötetei fogytak a legjobban. Kiemelkedően sikeres volt Jostein Gaarder norvég író pódiumbeszélgetése Szabó T. Annával. A világhírű prózaíró előadásán és dedikálásain több százan vettek részt. Hatalmas érdeklődés övezte a díszvendég ország, Szlovákia programkínálatát is.

Pozitív nulla

Kovács András Sándor szerint a jelenleg a magyar könyvkiadás pozitív nullát produkál, vagyis az évekig tartó visszaesés megállt, és néhány százalékos, statisztikai hibahatáron belüli növekedésről szólnak az elmúlt három esztendő adatai.

A 2008-as válságot követő sokéves tartó forgalomcsökkenés megtorpanásának oka, hogy „mindennek van alja”, ahonnan már nincs lejjebb. Innen kezdtek lassan nőni az eladások, ahogy ismét erősödött a fizetőképes kereslet. A könyvpiac ugyanis nagyon érzékeny, anyagi nehézségek esetén a fogyasztók először a kulturális kiadásokról mondanak le – tette hozzá.

A szépirodalom visszaesett

A szabadforgalmú (közoktatási tankönyvek nélküli) könyvpiac forgalma 2015-ben 45,8 milliárd forint volt, ami 3,24 százalékos forgalmi növekedést jelent az előző évihez képest. Érdekes adat, hogy az államosított tankönyvpiac mellett, a piaci alapon működő könyvkiadók közel hétmilliárd forintos közoktatási tankönyv- és nyelvkönyvforgalomról számoltak be. Ez az MKKE becslése szerint a tankönyvforgalom mintegy 40 százaléka.

A magyarországi könyvpiac legnagyobb részét, 28,9 százalékát, az ismeretterjesztő művek tették ki 13,2 milliárd forintos forgalommal. A szépirodalom, a fikciós művek kategóriája tavalyi 12,2 milliárdos forgalma 26,6 százalékos piaci részesedést jelent, ami megelőző esztendőhöz képest jelentős, 11,8 százalékos csökkenés.

A gyerekirodalom húz

A szakkönyvek, tudományos művek, lexikonok, szótárak, valamint az egyéb, felsőoktatásban használatos kiadványok könyvpiaci forgalma 2015-ben jelentősen növekedett, 16,2 százalékkal, így részesedése meghaladta a 14 százalékot (6,4 milliárdos forgalom).

Az évek óta bővülő piacú gyermek- és ifjúsági könyvkiadás tavaly is a magyar könyvkiadás egyik húzóágazatának bizonyult. A szabadforgalmú könyvpiacon a fiataloknak szóló művek részesedése immár 28,6 százalék. Az ágazat 13,1 milliárdos forgalma negyedével több, mint 2014-ben.

Az e-könyv nem váltja le a papírkiadványokat

A papíralapú termékek alternatívájának és versenytársának szánt e- és hangoskönyvek piaci forgalma az MKKE adatai szerint 2015-ben 771 millió forint volt, ami 1,68 százalékos piaci részesedést jelent. Kovács András Sándor megjegyezte, hogy az engedély nélküli letöltések száma sokkal magasabb, mint az e-könyvek legális forgalma. Egy jogszerűen megszerzett e-könyvre legalább tizenöt fekete letöltés jut – mondta.

Ezzel együtt sem kell attól attól tartani, hogy ez a formátum túlsúlyba jut a papírkönyvekkel szemben. Ez nem történt meg az Egyesült Államokban sem, bár ott a piac 20 százalékát teszik ki az alternatív adathordozókon megjelenő könyvek. Nyugat-Európában ez az arány 5 százalék.

Ez így marad

Az MKKE elnöke hangsúlyozta, a piac mostanra nagyjából beállt, a papírkönyvnek megvan a helye a médiumok között, a mostani forgalma várhatóan hosszabb időn keresztül fennmarad. Ezt segíti, hogy rendre újabb nagy durranások is színesítik a piacot, mint a Harry Potter-sorozat vagy mostanában a felnőtteknek készített színezők, aminek hirtelen óriási piaca lett.

A nyomtatott sajtó, az más, azon a területen a print hosszabb ideje visszaszorulóban van – tette hozzá.

Pár százezer emberre alapoznak

Hasonlóról beszélt Szabó Tibor Benjámin, az Athenaeum Kiadó főszerkesztője is. Mint mondta, a könyvolvasás manapság luxustevékenység, amiről először mondanak le az emberek, ha fogyóban a pénzük. Fontos azonban, hogy az esetleges könyvpiaci visszaesések, hullámzások elsősorban nem a netes vagy televíziós tartalmak bővülésével állnak összefüggésben, hanem az általános gazdasági helyzettel.

alexandra_02

A piac alapja, hogy Kovács András Sándor szerint nagyjából félmillió ember rendszeresen olvas könyvet. Szabó Tibor Benjámin úgy véli, ebbe a kategóriába legfeljebb 150-200 ezer ember tartozhat, bár kérdés, kit nevezünk rendszeres fogyasztónak. Ha azokat a személyeket is, akik évente egy könyvet olvasnak el, akkor kijöhet a félmilliós szám. A könyvolvasók tábora olyan stabil szubkulturális csoport, amelynek fogyasztása nem az egyéb tartalomtípusok kínálatától függ, hanem a gazdasági környezettől – tette hozzá.

Hála a Harry Potternek

Szabó Tibor Benjámin azt is kiemelte, hogy az olvasás viszonylag erős pozícióihoz nagyban hozzájárult a Harry Potter regénysorozat, amely a 2000-es években úgy megdobta az olvasási kultúrát, mint semmi más. Akkoriban a Tüskevárból is a korábban szokásos tízszeresét lehetett eladni. A Harry Potter egy generációt tanított meg arra, hogyan kell hosszú lineáris szövegeket olvasni, megérteni, aminek máig érződik a hatása. Ezek a fiatalok a gyermekkorból kinőve sem fordulnak el a könyvtől – tette hozzá.

A független cégeknek szintén hátrányos, hogy nagy terjesztő vállaltok kiadókat is létrehoztak, illetve hogy van olyan nagy könyvkereskedő cég, amely folyamatosan tartozik a kiadóknak, így azoknak rendre hosszasan várakozniuk kell a pénzükre.

A külföldi pénzt nem vonzza

A könyvkiadás jövedelmezősége kapcsán Szabó Tibor Benjámin azt mondta, ez az ágazat nem igazán vonzó a befektetőknek, mert lassan és viszonylag keveset hoz. A befektetett pénz 13-16 hónap alatt jön vissza, és a hozam is alacsony. A könyvpiacon ezért nincsenek multinacionális befektetői csoportok, vagy csak alig, például az Akadémiai Kiadó esetében. A Régi elkötelezett magyar szereplők vannak a piacon –mondta.

Az MKKE adatai szerint míg tíz évvel ezelőtt a külföldi tulajdonban lévő könyvkiadók magyarországi piaci részesedése elérte az összforgalom negyedét, addig tavaly a külföldiek leányvállalatai, valamint a vegyesvállalati kiadók már csak a szabadforgalmú könyvpiac 7,3 százalékát birtokolták.

Strasbourgig is elmennek

A könyvkiadás jövedelmezőségét nagymértékben befolyásolhatja a kiadók és az önkormányzatok fél éve húzódó vita kimenetele. Utóbbiak szerint a nyomdaszámlákat a kiadóknak szolgáltatásként kell könyvelniük, és nem anyagköltségként – ahogy azt sokan éveken át tették. A kiadók számára ez komoly probléma, mert ha teljesítik a követelmény nem tudják csökkenteni az iparűzési adóalapjukat.

Kovács András Sándor, aki a Kossuth Könyvkiadó vezetője is, azt mondta, tucatnyi kiadó ellen folyik vizsgálat, és ha nem rendeződik a vita a szakma számára megfelelően, akkor készek elmenni a strasbourgi bíróságig is.

Írásból nem lehet megélni

Kovács András Sándor szerint a szerzőknek általában a könyv árának 8-10 százaléka jut, vagyis három-négyezer eladott példánynál már jól látható összeget keresnek – egy 3 ezer forintos kiadvány esetében 1 millió forintot.

Szabó Tibor Benjámin szerint, ha a szerzők nagy múltú, komoly kiadóval dolgoznak együtt, akkor vélhetőleg rendben hozzájutnak a jogdíjukhoz, ám hangsúlyozta, hogy stabil egzisztenciát könyvírásból nem lehet fenntartani, mivel kicsi a piac.

Azért van, akinek mégis sikerül

Kivételek persze vannak. Mint a könyvkiadási szakember hangsúlyozta, a közönség nem annyira műfajokra, sokkal inkább szerzőkre kíváncsi. Ez azt jelenti, hogy nem csak a színes, szagos kiadványok mennek a boltokban. Az irodalomkedvelők körében népszerűnek számító Grecsó Krisztián műveit például három-négyszer annyian is megveszik, mint egy lektűrt, Esterházy Péternél pedig tízes a szorzó.

Kovács András Sándor elmondta, ma Magyarországon az említett három-négyezer példány már sikernek számít, de néhány különösen kelendő kiadványból százezret is el lehet adni. Ilyenek voltak a Twightlight című vámpírrománc részei vagy az Egy ropi naplója című gyerektörténet kötetei, valamint jól mennek Leiner Laura ifjúsági bestseller író művei és jól el lehet adni Ken Follet, Frei Tamás vagy Müller Péter könyveit is – sorolta a példákat.

A világpiacra kellene dolgozni

Szabó Tibor Benjámin szerint a belső piac méreteit nem lehet növelni, de a magyar szerzők külföldi jelenlétét lehetne erősíteni, ami az ágazat bevételeit jelentősen emelhetné, és a pozitív országimázshoz is hozzájárulna, sőt, a turizmusra is jótékony hatással lehetne.

Ezt az utat mások, így Norvégia már bejárták. Mint hangsúlyozta, a kis skandináv ország szerzői ma a világpiacra dolgoznak, például a norvég krimi fogalommá és nemzetközileg keresett termékké vált az elmúlt években.

Ennek előzménye az volt, hogy a norvég állam hathatós programokkal támogatta a külföldi piacok meghódítását. A magyar kulturális kormányzat a szépirodalmunk külföldi megjelentetését mindig is támogatta, de ezek csak kevesekhez jutnak el.

Ez visszajön

Szükséges lenne tehát a jobban eladható magyar könyvek piacú alapú megjelenését is támogatni. Szerinte például Berg Judit Rumini című mesesorozata biztosan olyan történet, amit megfelelő bevezetéssel más országokban is értékesíteni lehetne.

Az indításhoz nagyon sok pénz kell, a nagy nemzetközi könyvfesztiválokon való megjelenés, a marketingkampány több millió dollárba is kerülhet egy-egy könyv esetében, de ez olyan befektetés, ami visszajön – mondta.

hirado.hu

17

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe