Színes csillagköd pompázik az ESO új fotóján

A felvételen a ragyogó kék csillagokból érkező fény stimulálja a születésük után visszamaradt gázt, minek folytán létrejön a színes emissziós köd. A kutatók az ilyen helyszínek segítségével tanulmányozzák a csillagkeletkezés folyamatát.

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) teleszkópjának legújabb fényképén az LHA-120-N55, avagy N55 pompázik. A gázfelhő a mintegy 163 ezer fényévre lévő Nagy Magellán-felhőben található, ezen belül pedig az LMC4-nek nevezett szuperóriás burokban, vagyis szuperbuborékban terül el.

A gyakran több száz fényév átmérőjű szuperbuborékok akkor keletkeznek, amikor az újonnan megszületett csillagokból érkező erőteljes csillagszél, illetve a szupernóva-robbanásokból származó lökéshullámok együttesen fejtik kihatásukat, és lökik arrébb az őket eredetileg körbevevő gáz és por nagy részét, ezáltal vájva ki a hatalmas, buborék formájú üregeket.

Az N55-öt alkotó anyagnak sikerült fennmaradnia gáz- és por kisebb zárványaiként. Jelenleg különálló ködöt képez a szuperbuborék belsejében. Mellette egy csoport fényes, kékesfehér csillag – LH 72 – is sikeresen létrejött több százmillió évvel a szuperbuborékot generáló eseményt követően.

Az ESO VLT-távcsövének friss fényképén az LHA 120-N55 emissziós csillagköd látható. A csillagászok eme színpompás képződményeket azért tanulmányozzák, hogy minél több információt kinyerjenek az új csillagok szülőhelyeiről. (Fotó: ESO)

Az ESO VLT-távcsövének friss fényképén az LHA 120-N55 emissziós csillagköd látható. A csillagászok eme színpompás képződményeket azért tanulmányozzák, hogy minél több információt kinyerjenek az új csillagok szülőhelyeiről. (Fotó: ESO)

Az LH 72 csillagai csak néhány millió évesek, ezáltal nem játszottak szerepet az N55 körüli tér kiürítésében, ehelyett a csillagkeletkezés második sorozatát reprezentálják a régióban.

Az új populáció kialakulása magyarázatot nyújt a csillagokat övező színekre is. A hatalmas, kékesfehér csillagokból származó intenzív fény megfosztja a közeli hidrogénatomokat az N55-ben elektronjaiktól, ezáltal a gáz jellegzetes rózsás színt ölt a látható fény tartományában. A csillagászok az izzó hidrogéngáz eme árulkodó jelét galaxis szerte az új csillagok keletkezéséhez kapcsolják.

Míg jelenleg minden csendesnek tűnik az N55 csillagkeletkezési régióban, nagyobb változások várhatóak. Néhány millió év múlva az LH 72 masszív csillagainak némelyike szupernóvává válik, és szerteszét szórja az N55 tartalmát.

Az új fényképet a VLT-távcső spektrográfja készítette a Kozmikus ékkövek-program égisze alatt. A program abból a teleszkópidőből húz hasznot, amelyet nem tudnak tudományos megfigyelésekre fordítani.

hirado.hu

erdelyivasarter_01

33

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe