Jól elmérték a gízai nagy piramist

A legújabb mérések szerint nem teljesen egyforma hosszúak a Kheopsz-piramis nagyjából 230 méteres élei.

A gízai nagy piramis az ókori világ egyik csodája, de friss mérések szerint mégsem tökéletes geometriai alkotás. A nyugati oldala kicsivel hosszabb, mint a keleti, így az alapja nem szabályos négyzet – jelentette be a piramis mérésével évtizedek óta foglalkozó Glen Dash.

Az eltérés ugyanakkor döbbenetesen kicsi, ráadásul ez csak egy becsült érték, mivel a piramis eredetileg nem úgy nézett ki, mint most. Ahogy arra a mérnök Glen Dash korábban rámutatott, a lépcsőzetes piramist 4500 évvel ezelőtt még sima fehér mészkőburkolat fedte. A mészkő elemeket az évszázadok során különféle építkezésekhez elhordták, mára alig néhány darab maradt belőle.

A gízai nagy piramis a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. (MTI/EPA/HALED EL-FIKÍ)

A gízai nagy piramis a legrégebbi és egyben az egyedüli fennmaradt épület az ókori világ hét csodája közül. (MTI/EPA/HALED EL-FIKÍ)

Dash és az egyiptológus Mark Lehner először a piramis eredeti körvonalait próbálta meghatározni. Az építményt körbejárva katalogizálták azokat a megmaradt burkoló elemeket, melyek a piramis talapzatával érintkeznek. Emellett az elvitt kövek nyomait is próbálták megkeresni a platformon.

Összesen 84 referenciapontot tudtak kijelölni a piramis alapja körül, az éleket ezek mentén rajzolták meg számítógépen. A modellt lemérték, és megállapították, hogy a piramis keleti oldala eredetileg 230,295 méter és 230,373 méter között lehetett.

A nyugati oldala valamivel hosszabb volt; 230,378 és 230,436 méter közé teszik. Az eltérés tehát legalább 5, legfeljebb 141 milliméter, tehát valahol fél centi és 15 centi között mozog.

„Az adatok tanúsága szerint az egyiptomiak kivételes építészeti tudással rendelkeztek” – fogalmazott Glen Dash. Hogy miként tudtak ilyen precíz vonalakat húzni, csak találgatni lehet – tette hozzá.

Dash szerint a nagy piramist és a hozzá tartozó templomot egy a talajra precízen felrajzolt rácsvonalra építhették. A szakember azt reméli, hogy idővel rájönnek majd, milyen technikákat alkalmaztak az ókori egyiptomi építészek, ami segíthet megérteni, hogyan lehettek képesek munkagépek nélkül óriási épületeket, szobrokat emelni.

hirado.hu

35

Szóljon hozzá! Minden vélemény számít!

Népszerű bejegyzések

Támogasson minket

Ha kedveli a Hírmalmot támogasson minket!

FB Subscribe